Már ment le a nap mikor nekiálltunk tűzifát gyűjteni. Bill mondta, hogy csak a földön fekvő száraz ágakat használjuk a tűzhöz. Egy jó nagy kupac tűzifát gyűjtöttünk. Mire lement a nap a tűz már égett. Körbe ültük és először minden féléről beszéltünk. Bill fölállt mire néma csend lett. Mindenki őt figyelte.
-Nos jó estét kedves lovasok! Itt az ideje a rém történeteknek! A mai lovas, aki elmeséli a Silver Lovarda híres lovának rém történetét…-itt egy pillanatra mély levegőt vett.- nem más, mint Anita!
Megtapsoltuk Anit. Su és a bátyja, Mack, nem tapsoltak. Mikor Ani meghallotta a nevét, nagyot nézett. Végül elmosolyodott és megköszönte. Elkezdődtek a rém mesék. Egyik ijesztőbb volt a másiknál. Aztán jött az est fény pontja… Már vak sötét volt és csak a tűz fényénél lehetett látni valamit. Ani fölállt.
-Nos lefogadom, sokan ismeritek a történetét Silvernek a lónak… De most nem egy egyszerű történetről van szó! Silver rejtélyes eltűnéséről lesz most szó!
Megborzongtam.
-Hogy tűnhet el egy ló csak úgy?! Nem értem…- gondoltam.
Ani megköszörülte egy picit, a torkát. Sokan türelmetlenül feszengtek. Végül bele kezdett.
- Az istálló első csikóját Silvernek hívták ezüstös szürke színe miatt. De nem az a sötét ezüst színe volt! Hasonlított a színe Kapitányéra! Elég gyenge kis csikócska volt és nem hittek benne. Furcsálták hogy hogy lehet, az hogy két díjnyertes nyertes szülőtől egy ilyen kis gyenge csikó szülessen. Végül úgy döntöttek, hogy adnak egy esélyt a csikónak. Jól is tették. Mire a csikó három éves lett teljesen összeszedte magát és a lovarda összes többi lovánál jobb volt!
Mindenki feszülten várt. Én elképzeltem magam előtt a három éves Silvert.
- A belovaglása könnyű volt. Senki sem hitte volna, hogy egyszer az a gyenge kis csikó ilyen jó ló lesz. Az első versenyén első lett! És a nyerő sorozat folytatódott. Aztán mikor már haladó szintű díjugratókra vitték a harmadik versenyén nem ő jelent meg a pályán, hanem fél testvére Zánka. Senki sem értette. Mikor a riporterek megkérdezték, hogy mi történt a tulaj azt mondta, hogy azelőtt este Silvernek nyoma veszett. Mindenki megdöbbent. Aztán pár nappal később a lovak este felé nyugtalanok voltak. Dobogtak és próbáltak kiszabadulni az istállóból. Az egyik lovász azt állította, hogy látta Silver dühös szellemét. De senki sem hitt neki!
Elképzeltem magam előtt a dühös Silvert. Egyre jobban megrémültem. A többiek is rémülten kapták fel a fejüket minden zajra.
- Egy hét múlva az istálló, ahol Silvert már többen is látták, leégett. Sikerült az összes lovat kimenteni. Silver megjelent a lángok között és dühösen fölnyerített. Azóta az istálló azon részét újjá építették. Van, aki azt állítja, hogy még most is látja a dühös Silver szellemét…
A távolból, mintha csak végszóra jött volna, kísérteties nyerítés hallatszott. Mindenki megborzongott. Még Bill is. Ani körbe nézett.
E… E… Ez mi volt?- kérdezte rémülten.
A fejünket ráztuk, hogy nem tudjuk. Bill mondta, hogy takarodó így elmentünk a házba hol a lovas táborosok szoktak aludni. Menet közben elcsíptem egy-két mondatot.
-Ani jobban el tudja mesélni a történetet, mint bárki más!- mondta egy lány.
-Így van!- helyeselt a másik.
Én és Ani az egyes szobát kaptuk. Letusoltunk majd pizsót húztunk. Ani egy perc alatt elaludt. Én nem tudtam. Folyton a nyerítés járt az eszemben. Végül elaludtam…
AJÁNLOM AZ OLDALT
